A gyermekfilm forgatásának még csak az ötlete is – feltételezem – számos buktatót rejt magában. Nem elég egy jó sztori, kellenek ügyes gyermekszereplők, akiket még akkor sem könnyű felkutatni, ha manapság a színi tanodák diákjai között azért válogathat a rendező, producer. Ám ez csak a megpróbáltatások kezdete, hiszen ki adna manapság egy ifjaknak szóló filmre pénzt? Hogyan helyezzék el a cégek otromba reklámjaikat? És ha el is helyezik, közel sem biztos, hogy az ifi korosztálynál olyan könnyen célba találnak, mint szüleiknél.

Marad – gondolom – a házról házra járás, mint lehetőség, volna-e olyan önkormányzat, amely támogatna egy ifjúsági játékfilmet? Szerencsére Dunaújváros támogatta. De ez csak a helyszín, némi mecenatúrával, a stáb, a forgatás, a bérek, az utómunka horribilis összeget emészt fel, normális esetben. Jó hír, hogy akadnak még Magyarországon olyan cégek, amelyek nagylelkű támogatásaikkal hozzájárultak a film elkészültéhez, még úgy is, hogy csak a vége főcím alatt láthatók márkajelzéseik. Ez talán reményt adhat más alkotóknak is, meg kell próbálni.

S ha minden együtt van, indulhat az alkotók munkája. A történet főhősei a nyári szünet kezdetén találkoznak egymással először, a helyi vesztes, akit az erősebbek mindig megvernek és megaláznak, valamint a különc pesti idegen, aki vakációzni érkezett a kisvárosba. Néhány füles kiosztása után ismerkedik meg Sherlock, aki rajong a híres detektívért, és a későbbi Watson. Nyomozni való is akad: a játszótéri gyerekek szomorúan, némán ácsorognak a játékszerek között, senki nem tudja mi történt velük, csak annyit: eltűntek, majd megkerültek, megnémultak és örömtelenekké váltak.

Hová tűnhettek, s hogyan kerültek elő? Mi a titkuk? A kérdésekre választ keresve erednek a nyomok után a fiúk, kiegészülve a szintén nyomozói tehetséggel megáldott Icával, akinek évekkel ezelőtt eltűnt nyomozó édesapja. Akad tehát titok bőven, s a három lurkó sokszor félelmét legyőzve, minden bátorságát összeszedve indul a rébuszok nyomába, hogy végül visszaszerezzék a gyermekek boldogságát.

Kiválóan megírt forgatókönyvet vitt filmre Bernáth Zsolt rendező, talán csak a film vége tűnt elsőre kuszának, de ez végül is egy mese. Az alkotók szellemesen helyeznek el a filmben utalásokat a nagy detektívre, munkametódusára, és úgy általában a Sherlock Holmes történetekre. Az Emil és a detektívek óta biztos siker a nyomozó gyermekek története, ezúttal is az, a történetben van félelmetes pedellus, dadogó bohóc, titokzatos cirkuszos, álarc, álomelszívó és hasonlók. Külön kiemelést érdemel ebben a szegény magyar filmvilágban kiválónak mondható maszkmesteri munka, a vizuális effektek, nem különben a filmzene, ami Gulya Róbertet dicséri. A gyerekek ügyesek és hitelesek, a felnőttek jól dolgoznak alájuk.
Szöveg: Velkei Tamás