Egy közeledő vonat fényei, egy sikoly, egy géniusz életének vége. E képpel kezdődik a Madách Színház legújabb musicalje. Az alkotók nagy fába vágták fejszéjüket, hiszen a műfaj könnyed keretei közé applikálták egy dráma elemeit, zenés darabba egy kifacsart emberi sorsot. Elképesztő dramaturgiai, zeneszerzői és direktori leleményre volt szükség ahhoz, hogy a műfajért rajongóknak tessen a darab, ugyanakkor közelítse őket az irodalomhoz, a költészethez, egy teljesen más világhoz.

Vérszívó hitelezők, mázsás teherként nehezedő kölcsönök, kilátástalanság, szegénység. Ugyan napjainkra is jellemzőek a fentiek, Szuhovo-Kobilin drámája a XIX. század második felében született. Nincs új a nap alatt. Vagy mégis? Kandid Kasztorovics Tarelkin ugyanis zseniális tervet eszelt ki a menekülésre.

Éles váltásra szánta rá magát a vezetés a Mikroszkóp Színpadon: a korábban szinte kizárólag kabarékat játszó színház a jövőben a vidám színdarabok világába is szívesen és mind gyakrabban kirándulna. Első kísérletük, a Hajnalban, délben, este első próbálkozásnak meg is felelt.

A Diótörő Csajkovszkij utolsó balettje, amelynek története E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjére épül. A mű ősbemutatójára 1892 decemberében került sor a szentpétervári Marinszkij színházban, azóta szinte az egész világon játsszák a teátrumok az adventi időszakban. A budapesti Operaházba már nem lehet jegyet szerezni, de aki nem szeretne lemaradni a megkapó táncmeséről, a Szentpétervári Állami Balett előadásait csodálhatja meg.

A balettművészet klasszikus, talán a legtöbb alkalommal színpadra állított orosz remekműveit láthatja hamarosan a hazai közönség a Moszkvai Városi Balett táncművészeinek tolmácsolásában. Csajkovszkij balettjeit, a Hattyúk tavát, és az adventi időszak pótolhatatlan meséjét, a Diótörőt, valamint a klasszikus szerelmi történetet, Prokofjev Rómeó és Júliáját állítják színpadra Budapesten, Debrecenben és Veszprémben.

Alfred Jarry műve anno egy gimnáziumi diákbohózatnak indult, Übü papa és mama, a két korcs lélek, immár több mint száz éve tarol a világban. A dráma köszörül rendületlen, egyben príma eszköz a rendezők kezében, hogy teszteljék a nézői türelmet. A most bemutatott bábszínházbéli darab azonban túllő minden célon.

Eredetileg 1973-ban mutatták be az Egy nyári éj mosolyát, amelyet 2008-ban újított fel az a Trevor Nunn, aki a most bemutatott magyar verziót is rendezte. Vajon milyen lehetett a hetvenes évek béli premier, ha 2011-ben is hetvenes évek bélinek hat a darab?

A Centrál Színház október 14-én mutatja be Stephen Sondheim örökzöld musicaljét, az Egy nyári éj mosolyát. Magyarországon szinte egyedülálló módon, a londoni West Enden és a Broadway-n is nagy sikerrel játszott produkció „másolata”, rendezője pedig nem más, mint a világhírű Trevor Nunn.